Cégformák, adózási módok cégalapításkor 2017.

Cégalapítás esetében több tényezőről is döntenie kell az alapító személynek/személyeknek, és ezek a döntések hosszú távra szólnak. A tevékenység meghatározása mellett ki kell választani a megfelelő társasági formát, illetve adózási formát. Az adózási forma kiválasztását több tényező határozza meg, például a tagok száma, a várható éves árbevétel, a végzett tevékenység, stb.

Aki vállalkozást alapít, okosan teszi, ha szakembert hív segítségül e döntések meghozatalához, aki az éppen aktuális jogszabályokkal tisztában van, és nagy tapasztalattal rendelkezik a cégek megalapításában, mert a folyamatban több buktató is rejtőzik.

Betéti társaság (Bt.) esetében lehetséges adóformák

Az újonnan induló vállalkozás az adónem választására vonatkozó bejelentését az állami adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg köteles megtenni.

2017-től több változás is érvénybe lépett, ami a vállalkozások adózását érinti. Bt. esetében választható a KIVA, az EVA és a KATA adózási forma.

A KATA (Kisadózó vállalkozások tételes adója)

A KATA hatálya alá bejelentkezett kisadózó vállalkozásnak legalább egy fő kisadózót be kell jelentenie. A társaság tevékenységében közreműködő magánszemély tag lehet kisadózó. A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevételi határa 12 millió forint, ennek átlépése után kell 40 százalékos adót fizetnie a magánszemélynek. A kisadózó vállalkozás bevételének az idei évtől nem része a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás; a kedvezmény a 2014. évtől visszamenőlegesen is alkalmazható. Ha az adó alanya önként lép ki a KATA hatálya alól, 12 hónap elteltével ismét választható ez a módozat. A kiegészítő tevékenységet folytató kisadózókat mentesítik a tételes adó megfizetése alól azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek.

A kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie.
A kisadózó vállalkozás ezen tételek megfizetésével mentesül 
- a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó 
vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése alól
- a társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése alól
- a személyi jövedelemadó, járulékok (ideértve az egészségügyi szolgáltatási 
járulékot is) és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és 
megfizetése (pl. osztalék, a személyesen közreműködő tag esetén a béren 
kívüli juttatások utáni adó alól a kisadózó vonatkozásában) alól
- szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a 
szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

KIVA: Kisvállalati Adó

A KIVÁ-t, Kisvállalati Adó szerinti adózást az a cég választhatja, melynek az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző évben várhatóan nem haladja meg az 50 főt Amennyiben a létszámnövekedés olyan arányú, hogy az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 100 főt, a kisvállalati adóalanyiság megszűnik. A bevételi korlát 500 millió forint, de az adóalanyiság megszűnése csak 1 milliárd forintos határ meghaladását megelőző nappal esedékes, és ezt negyedévente szükséges vizsgálni.

EVA (Egyszerűsített vállalkozói adó)

 Az EVA egy bevétel-alapú adózási forma, a működéssel kapcsolatosan esetleg felmerülő költségek nem befolyásolják  a fizetendő adó mértékét. Az EVA megfizetésével az adóalany mentesül az általános forgalmi adó, a társasági nyereségadó,  az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulási járulék ( éves felső limit 450 ezer Ft) megfizetésétől. 
Az adó mértéke az adóalap 37 %-a, azaz a bruttó bevétel 37%-át kell EVA adóként megfizetni. Az előzőeken túlmenően az a személy lehet az EVA alanya, akinek/amelynek

  • az adóévet megelőző második adóévben éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió Ft-ot nem haladta meg;
  • az adóévet megelőző adóévben várható éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió Ft-ot nem haladja meg.

A 2017. évre új adózóként bejelentkezhet a törvényi feltételeknek való megfelelés esetén

  • az egyéni vállalkozó;
  • az egyéni cég;
  • a közkereseti társaság;
  • a betéti társaság;
  • a korlátolt felelősségű társaság;
  • a szövetkezet és a lakásszövetkezet;
  • a végrehajtói iroda;
  • az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda;
  • a szabadalmi ügyvivői iroda

 

Általános forgalmi adó (Áfa)

Az alanyi adómentesség választására - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - abban az esetben jogosult az adóalany, ha sem a naptári évet megelőző évben, sem pedig az adott naptári évben nem haladja meg az árbevétele a törvényben előírt értékhatárt. Tekintettel arra, hogy a hatályos szabályok szerint a választásra jogosító értékhatár 6 millió Ft, az új jogszabály szerint azonban az 8 millió Ft-ra emelkedik, a törvény átmeneti szabályként rendezi, hogy a 2016-os évben a 6 millió Ft-os árbevételt meghaladó, de a 8 millió Ft-os árbevételt meg nem haladó adóalanyok is élhessenek az alanyi adómentesség választásának lehetőségével. 

 

Korlátolt Felelősségű Társaság

 

Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság vezető tisztségét a tag társasági jogi jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A Gt. 22. § (3) bekezdése értelmében, ha a munkaviszonyt választja, akkor a társasági szerződésnek erről külön rendelkeznie kell. Egy fennálló teljes foglalkoztatásra szóló munkaviszony nem zárja ki, hogy az illető egyszemélyes társaságában – amennyiben a társasági szerződésben rögzítik – munkaviszonyban legyen vezető tisztségviselő.

Jövedelmére mindenképpen a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó adózási szabályokat kell alkalmazni.

A társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség mindkét jogviszony alapján terheli a társaságot.

Egyéni járulékok szempontjából van különbség a jogviszonyok között.

Több személyes kft

A Kft rendelkezik a korlátolt felelősség biztonságos előnyével, hiszen a tagok felelőssége csak a törzsbetétjük erejéig terjed. de nem kedvező tényező, hogy (a Bt-vel és az egyéni vállalkozással szemben) nem lehet kisadózó vállalkozók tételes adójának (KATA) alanya. A korlátolt felelősségű társaság másik hátránya a 3.000.000 Ft-os törzstőke fizetési kötelezettség. A Kft-re vonatkozó társasági adó mértéke 2017-ben 9%-ra csökkent.

Ennél a pontnál jön el az ideje egy jó könyvelő megkeresésének, aki tisztában van a bevallási és bejelentési kötelezettségekkel, és minden vállalkozásindítással kapcsolatos kérdést meg lehet vele beszélni, és nyitott a hosszú távú együttműködés kiépítésére.